A gyógykövek története
A betegségek gyógykövekkel való kezelésére történő első konkrét utalásokat a kínai kultúrában találjuk. Már 5000 évvel ezelőttről, a Vörös Császár, Csen Nung idejéből is sok feljegyzés maradt hátra a kövek gyógyerejéről.A napjainkban jól ismert, ősi indiai Ajurvéda-filozófia is a köveket ajánlja betegségek esetén a test és a lélek harmonizálására, jóllehet többnyire porrá tört formában.
A kövekkel való gyógyítás teljesen új fajtáját a 12. században fedezte fel egy apátnő: Hildegard von Bingen. Physica című munkájában a rátétel mellett a drágakövek belsőleg történő alkalmazását is javasolja, a drágakő lenyelésétől a feloldott ásványok megivásán át a "drágakővizek" bevételéig.

A kövek a 16. századtól bizonyíthatóan fontos szerepet játszottak a gyógyászatban. Ekkoriban találták ki például, hogy az orrvérzés hematit rátételével csillapítható.
Vitathatatlan - még a klasszikus orvostudomány szerint is -, hogy a test számára létfontosságúak az ásványok és a nyomelemek. A gyógyfürdők vizében oldott ásványi anyagok segítenek leküzdeni a betegséget, s manapság mindenki iszik "ásványvizet" is.

Még ha a természettudomány többnyire kétségbe vonja is a gyógykövek hatását, a kutatások mégis megállapították, hogy létezik kölcsönhatás az ásványok és a környezetük között. Többek között bebizonyították azt, hogy a fény, de akár a bőrünk melege vagy nedvessége is megváltoztathatja az ásványok molekuláris szerkezetét. Ebből pedig az a (jóllehet "tudományosan" még nem igazolt) feltételezés fakad, hogy a változás fordított irányban is megtörténhet.
/Részlet: Sonja Heider - Gyógyító kövek könyve 2009/

Csakrák
A csakra az ókori India szanszkrit nyelvéből ered, s nagyjából annyit tesz: "kerék". Az úgynevezett csakrák különféle "energiakerekek, -örvények vagy -forgók". Mivel nem anyagi természetűek, ezért nem is láthatók (legalábbis a legtöbb ember számára), s anatómiailag sem igazolhatók, így sokan kételkednek létezésükben, sőt hevesen tagadják is azt. Az azonban tagadhatatlan, hogy nem csak Indiában, hanem szerte a világon ismerték hajdan az energiaközpontokat.
A csakra fogalmát végül a jóga honosította meg, amely az 1920-as években Amerikából kiindulva az egész világon elterjedt.
A csakrák, elhelyezkedésüknek megfelelően áthatják a testet: befolyásolják a szervek működését, a keringést vagy a hormontevékenységet, de az érzelmeket és a gondolatokat is. Emellett a külvilágból felvett energiát és információt is átváltoztatják, hogy az a testi, lelki és szellemi folyamatok rendelkezésére álljon. Ez biztosítja és tartja fenn a szervezet energiaáramlását.

A hét csakra mindegyikéhez rendelhetők meghatározott feladat- és hatáskörükön kívül bizonyos színek, hangok és elemek. Hétnél persze sokkal több csakra létezik, de ezeket a fő csakrák kifogástalan működése befolyásolja és harmonizálja.
A csakrák által felvett energia a gerincoszlop mentén lentről felfelé áramlik - szintén láthatatlan energiacsatornákon. Ezeket az energiacsatornákat nevezzük meridiánoknak. A meridiánokat tehát a csakrák látják el energiával. A csakrák energiája kifelé is sugárzik, az alkotja az aurát.

A környezeti befolyások, a helytelen táplálkozás, a stressz vagy a negatív gondolatok megzavarják a csakrák működését. Ez a zavar megmutatkozhat energiahiányban, de akár valamely csakra fokozott működésében is, amel aztán lelki problémákhoz, közétzeti zavarokhoz, kellemetlen érzésekhez, a szervek működési zavaraihoz, sőt a legrosszabb esetben akár krónikus betegségekhez is vezethet. Minden csakra a test bizonyos területének jóllétéért felel. Csak akkor egészséges az ember, és érzi jól magát, ha minden csakrája kiegyensúlyozottan és optimálisan működik.
/Részlet: Sonja Heider - Gyógyító kövek könyve 2009/

A hét fő csakra

 

Gyökércsakra
Színe: vörös
Működés: tetterő, felebaráti szeretet, far, belek, vér, prosztata, lábak, sejtfelépítés
Ásványai: hematit, gránát, jáspis, heliotrop, rubin, korall

 

Szakrális csakra
Színe: narancs
Működés: kapcsolatok, vér, medence, szaporítószervek, vese, nyirok, emésztőnedvek, hólyag
Ásványai: karneol, holdkő, tűzopál, napkő

 

Napfonat-csakra
Színe: sárga
Működés: önértékelés, máj, lép, a hát alsó része, epe, gyomor, vegetatív idegközpont
Ásványai: borostyán, nappirit, aranytopáz, tigrisszem, rutilkvarc, citrin

 

Szívcsakra
Színe: zöld, rózsaszín
Működés: szeretet, szív, bőr, a hát felső része és a mellkas, a tüdő alsó szakasza, vérkeringés
Ásványai: aventurin, malachit, jade, mohaachát, krizokolla, turmalin, rózsakvarc, rodonit

 

Torokcsakra
Színe: világoskék
Működés: kifejezés, torok, nyak és áll, fül, hang, a tüdő felső szakasza, kar, légcső, hörgők
Ásványai: kalcedon, akvamarin, krizokolla, pirit, türkiz

 

Homlokcsakra
Színe: mélykék
Működés: intuíció, arc, szem, orr, fül, központi idegrendszer, kisagy
Ásványai: szodalit, azurit, zafír, lazurit, sólyomszem

 

Koronacsakra
Színe: ibolya
Működés: felsőbbrendű tudat, nagyagy
Ásványai: ametiszt, fluorit, sugilit, gyémánt


/Sonja Heider - Gyógyító kövek könyve 2009/